A padlófűtés, mennyezetfűtés, mennyezethűtés jó méretezés, megfelelően alacsony felületi hőmérséklet mellett ideális komfortot, a legenergiatakarékosabb fűtési és klimatizálási rendszert biztosítja. A felületfűtés, felülethűtés az emberi szervezet számára kifogástalan hőmérséklet-eloszlást nyújt, a radiátoros fűtéssel, fancoil-fűtéssel, -hűtéssel szemben. A sugárzó jellege miatt hozzávetőlegesen 2-3 °C-kal alacsonyabb átlagos szobahőmérséklet elegendő, mint a radiátor esetében, ugyanazon komfortérzet mellett. A radiátoros fűtésnél ugyanis a környező falfelületek hőmérséklete jóval alacsonyabb, mint felületfűtésnél, így a falak hőt vonnak el az emberi test felülete felől, mely diszkomfort hatást eredményez. Az alacsonyabb levegő-átlaghőmérséklet előnye az energiamegtakarításnál is nagymértékben jelentkezik.
A megfelelő komfortérzet és energiatakarékos üzemvitel biztosításához azonban elengedhetetlenül fontos az egyes helyiségekbe tervezett padlófűtési, mennyezetfűtési, mennyezethűtési köröknek a megfelelő szabályozása. A fűtési és hűtési teljesítményszabályzás alapvető célja az, hogy minden helyiségben a benntartózkodó(k) által megkívánt és a vezérlésen általuk beállított tartani kívánt belső levegő hőmérséklete biztosítva legyen. A megfelelő szabályozás és vezérlés hiányában az egyes helyiségek télen túlfűtöttek vagy alulfűtöttek lesznek, nyáron pedig a túlhűtés és alulhűtés kockázata áll fenn, mely komfortérzet szempontjából kellemetlen és zavaró lesz a benntartózkodó személyek számára. A fűtési és hűtési teljesítményszabályzás másik fő célja a mindenkori energiatakarékos üzemvitel biztosítása, hiszen az említett túlfűtés és -hűtés úgy jelentkezik megfelelő szabályzás és vezérlés hiányában, hogy az egyes helyiségek födémszerkezeteibe és falszerkezeteibe már telepített felületfűtés, felülethűtés- (padlófűtés-, mennyezetfűtés-, mennyezethűtés-, falfűtés-, falhűtés-) rendszer csőhálózatában mindig áramoltatni fogja a vizes keringetőszivattyú a hőhordozó közeget, és ezzel együtt üzemeltetni a hőtermelő berendezést (pl. hőszivattyú, kazán stb.) is, még akkor is, amikor nem lenne rá szükség.
A helyiségenkénti termosztátvezérlés mennyezetfűtés, mennyezethűtés, falfűtés és falhűtés teljesítményszabályozásához
A mai, korszerű, rádiófrekvenciás
technológia
már lehetővé teszi, hogy elektromos kábelek sokasága, falba vésetése nélkül is megfelelően
szabályozni tudjuk az egyes helyiségek fűtési és hűtési teljesítményét. A PipeLife RP-RTDRF
típusú rádiófrekvenciás (RF) szobatermosztát (1. ábra) esztétikus, modern LCD-kijelzővel rendelkezik, mely nem igényel vezetékes összeköttetést a
termosztát és csatlakozódoboz/-vezérlő között, bárhová szabadon elhelyezhetők,
akár utólag is.-szobatermosztat-013.jpg)
1. ábra A PipeLife RP-RTDRF típusú rádiófrekvenciás (RF) szobatermosztát
Mindegyik
helyiségtermosztát más frekvencián kommunikál a PipeLife RP-CBSRF típusú PipeLife
RF-csatlakozódoboz - Master, RF-vezérlővel (2. ábra), mely alapvetően maximum
6 zóna vezérlését képes biztosítani, és zónánként 2 szelepmozgató egységet képes
vezérelni, azaz bemenethez maximum 12 db szelepmozgató kimenet programozható,
azonban egy külön modul hozzáillesztésével a kapacitása tovább-bővíthető.
2. ábra A PipeLife RF-csatlakozódoboz - Master, RF-központivezérlő
Nagyobb
ingatlanok esetében ugyanis szükséges/indokolt lehet 6-nál több zóna vezérlése,
mely szintén megoldható a PipeLife RP-BMRF-4 típusú bővítőmodul (3. ábra) alkalmazásával,
mely további 4 zóna és 10 db szelepmozgató, azaz összesen, maximum 10 db zóna
és 20 db szelepmozgató vezérlését képes egyidejűleg biztosítani a PipeLife RP-CBSRF
központi vezérlés.
3. ábra A PipeLife RP-BMRF-4 típusú bővítőmodul PipeLife RF-csatlakozódoboz - Master, RF-központivezérlőre csatlakozáshoz
Az PipeLife RP-CBSRF központi vezérlés és moduljai a fűtési-hűtési körök osztó-gyűjtőihöz közel, a falra szerelendő. Max. 50 °C-os környezetben használható, IP 30-as védettségű, szivattyúrelé-kimenet (szivattyú ki-be kapcsolás vezérléséhez) 8 A. A rádiójelet a külső antennás vezérlő veszi. A hét minden napjára külön programozható rádiófrekvenciás vezérlő. A zónák két színű LED-kijelzővel a könnyű rádió- és programbeállításhoz, 3 órás saját áramforrással. Beállítható hőmérséklet 5-35 °C-ig. Normál és csökkentett mód. 9 választható alapprogram, 12 írható, saját program, fagymentes üzemmód, nyaralásüzemmód, kóddal védhető, resetfunkció. Frekvencia 433 MHz. Arányos integráló szabályozási módot biztosít fűtéshez és hűtéshez is. A jelek hatótávolsága kb. 50 m (nyílt térben), és a jeleket egy antenna veszi. A csatlakozódoboz a helyiségtermosztátok felől érkező rádiójelek hatására nyitja vagy zárja a PipeLife RP-ACT1 típusú termoelektromos szelepmozgató motorokat (vagy indítja és leállítja a hőtermelő berendezést és a vizes keringetőszivattyút), amely már 230 V elektromos betáplálási energiát igényel, így vezetékkel kapcsolódik az osztó-gyűjtőre, így az osztó-gyűjtő közelébe érdemes azt elhelyezni.
A padlófűtés teljesítményszabályozása
A padlófűtés teljesítményét is komfort- és energetikai okok miatt szabályozni kell. Szakértői praxisunk során (mint a rendszertől független épületgépészeti tervező és kivitelező) találkoztunk olyan társasházi lakásokkal, ahol az ingatlanokban mért 27-28 °C levegő-hőmérsékletre, túlfűtöttségre panaszkodtak télen (indokolt módon a benntartózkodó lakók). Az egyes lakóhelyiségek mennyezetfűtési rendszere ugyan rendelkezett helyiségenkénti termosztátvezérléssel, de a padlófűtés szabályozását a kivitelező nem oldotta meg. Így akkor is működött a padlófűtés, vagyis akkor is keringette a vizes keringetőszivattyú a padlófűtési körökben a hőhordozó közeget (ioncserélt víz), és járatta a hőtermelő berendezést energiapazarlóan fölöslegesen, amikor nem volt rá szükség.
A padlófűtés megfelelő szabályozása is egyébként egy összetett, komplex mérnöki feladat, mindenképpen tervezést, megfelelő átgondolást igényel. A mennyezetfűtéssel, falfűtéssel ellentétben a padlófűtési csőhálózat a födémszerkezet levegővel érintkező síkjától nagyobb távolságra helyezkedik el. A padlófűtési csőhálózatot ugyanis építőipari technológiai (statikai) okok miatt a szerelőbetonra rögzített vashálóra szerelik, melyre a szerelést követően aljzatbetont öntenek, melynek vastagsága 5-6 cm is lehet. A padlófűtési csőhálózat és a padlózat között tehát egy hőtechnikai szempontból nagyobb ellenállású réteg van, illetve jóval nagyobb hőtároló tömeggel rendelkező, vastagabb betonfelület, mint a mennyezetfűtés és falfűtés esetében jellemző, ahol a csövek egészen közel helyezkednek el a födém alsó vagy fal oldalsó, már szoba levegőjével érintkező síkjaihoz. A padlófűtés felett elhelyezkedő nagy hőtároló betontömeg igen „lomhává” tenné az adott helyiség levegő-hőmérsékletének közvetlen szabályozását, a cikk első felében is bemutatott mennyezetfűtés, mennyezethűtés és falfűtés, falhűtés helyiségenkénti termosztátvezérlő rendszerének alkalmazásával. Sajnos a szakmában vannak olyan cégek, akik a padlófűtési rendszereket is az említett szabályozási megoldással értékesítik, de ennek nagy hátránya, hogy hiába állítjuk be az adott helyiségben a tartani kívánt belső levegő hőmérsékletének értékét (setpoint) a termosztáton, mely jelet ad a padlófűtési körökhöz installált osztó-gyűjtőkön elhelyezett termoelektromos szelepmozgató motoroknak, de érzékelhető módon időben nagy fáziskéséssel jelentkezik az adott helyiség levegőjének hőmérséklet-változása. A változás időtartama akár több óra is lehet, hiszen nagyon sok idő kell ahhoz, hogy a padlófűtés csőhálózata felett említett nagy hőtároló tömegű betonréteg hőmérséklete megváltozzon, majd ahhoz is igen sok időre van szükség, amíg padlófelület hővezetéssel, majd hőátadással átadja a növekedett vagy éppen csökkentett hőmennyiséget a levegőnek, megváltoztatva (növelve vagy csökkentve) annak hőmérsékletét. A megfelelően tervezett felületfűtés-, felülethűtés- (padlófűtés-, mennyezetfűtés-, mennyezethűtés-, falfűtés-, falhűtés-) szabályozás célja, hogy maximum 15-20 percen belül változás következzen be, és a tartani kívánt belső levegő hőmérséklete ennyi idő alatt érje el a beállított értéket!
Ennek az igénynek a biztosítását a mai, korszerű szabályozási technológia a megfelelő tervezés hátterében lehetővé teszi. A PipeLife FT-RST/F padlófűtési szivattyús keverőegység alkalmazása esetén az előremenő hőmérséklet fokozatokban állítható 20 és 70 °C között. A termosztatikus fej 1-7-ig számozott skálával van ellátva (A). Az egyes fokozatokhoz tartozó hőmérsékletek a 4. ábra alatti táblázatból olvashatók ki.
4. ábra A PipeLife padlófűtési csőrendszer teljesítményszabályozása termofejjel, kapillárcsöves érzékelővel
Általános szabály, hogy padlófűtési rendszerben az előremenő vízhőfok ne legyen 50 °C-nál magasabb. A legtöbb esetben a körökbe juttatott fűtővíz hőmérséklete ettől alacsonyabb és rendszerenként eltérő lehet. Az előre (pl. méretezéssel) meghatározott értéket állítsuk be a termosztatikus fejen (C) és működés közben ellenőrizzük a rendszerben található hőmérőn. Ha a beállítás megfelelő, állítsuk az ütközőket (B) közvetlenül a (C) mutató elé és után. A hőmérséklet szándékos elállításának megakadályozására használhatunk elállítást gátló zárat is a termofejhez. A PipeLife FT-RST/F keverőegység (5. ábra) a hőtermelő felől érkező fűtővíz-hőmérséklettől függetlenül, a beállított, állandó értéken tartja a padlófűtési körök előremenő hőfokát. Felszerelése egyszerű, csak az osztó-gyűjtő menetes végeihez kell csatlakoztatni a rajta levő hollandikkal. Az egységben a keverőszelep arányos szabályozást végez, és segédenergia nélkül működik. Az előremenő ágban elhelyezett kapillárcsöves érzékelő által a termofej folyamatos érintkezésben van az áramlóközeggel. A beállított értéktől való eltérés azonnali változást eredményez a szelepállásban, és ebből következően a hőtermelő felől érkező, hozzákevert forróvíz mennyiségében. A szivattyú szívócsonkjánál a hozzákevert forróvíz keveredik az osztó-gyűjtő felől érkező visszatérővel, így tartva - egy szűk tartományon belül - állandó értéken az előremenő hőfokát.
5. ábra A PipeLife osztó-gyűjtőre szerelt PipeLife FT-RST/F keverőegység padlófűtés szabályozásához
A legkellemesebb komfortérzetet akkor tudjuk elérni, ha vele párhuzamosan a teljes fűtési hőszükséglet fedezése felületfűtéssel (mennyezetfűtés, padlófűtés, falfűtés) történik. A mennyezeti rendszer méretezésekor a megrendelő döntése alapján figyelembe vesszük, hogy az csak mennyezetfűtési vagy mennyezethűtési célt is fog szolgálni. Vannak esetek, ahol ugyanis a mennyezethűtésnél valamennyivel több csővezeték szükséges, mely azonban a teljes beruházási költségen nem sokat változtat, de fontos lépés a különösen megfelelő hűtési teljesítmény fedezése szempontjából. A legkellemesebb komfortot a mennyezetfűtés-padlótemperálás együttes kombinációja biztosítja.
A PipeLife gyártó egy nagy múltú, nemzetközi vállalat, de a csővezetékek gyártása hazánkban történik. A céljuk a Magyarországon árban is piacképes, rendkívül jó ár-érték arányú padlófűtés-, mennyezetfűtés-, falfűtés-, mennyezethűtés- és falhűtésrendszerek tervezése és kivitelezése, melyben a PipeLife termékcsalád egy tökéletes megoldást nyújt!
Vállaljuk családi házak, lakások,
társasházak, irodák, ipari csarnokok hőszivattyús fűtési-hűtési rendszereinek
és központi hővisszanyerős
szellőzéstechnikai rendszereinek a gépészeti tervezését. Igény esetén a tervezést követően mi magunk
is adunk árajánlatot a tervezett gépészetirendszer-kivitelezésre. Amennyiben
felkeltettük az érdeklődését, kérem, forduljon hozzánk bizalommal.
tel.: 0036-20-362-8452
e-mail: drkassaimiklos@klima-pest.hu
Dr. Kassai Miklós PhD.
okl. gépészmérnök
Épületgépész tervező
(Kamarai szám: GT 13-14036)
Energetikai Tanúsító
(Kamarai szám: 13-50642)
Felelős műszaki vezető (MV-ÉG)
Műszaki ellenőr (ME-G)
Építménygépészeti szakértő (SZÉS3)
Épületenergetikai szakértő (SZÉS6)
