Hűtőkamrában tárolandó áru típusa és a hűtőkamrában tartani kívánt belső levegő hőmérséklete alapján megkülönböztetünk
- Normál hűtési tartományt (tb > 0 °C: hús, zöldség, virág stb. tárolására) biztosító hűtőkamra és jellemző tulajdonságai:
0 és 10 °C között tartja a belső léghőmérsékletet. ± 2 °C hőmérséklet differenciával a szabályozó tartani képes a belső léghőmérsékletet.
Az összes hűtőkamra (kivéve sokkoló) előhűtött termékek tárolására alkalmas (pl.: A vágóhídról beérkező hús, a nagykereskedésből a zöldség előhűtve érkezik a boltokba. A virág nem jelent nagy hőterhelést, mert hőtároló tömege kicsi.).
Abban az esetben, ha a termék nem előhűtött (pl. családi gazdaság: a levágott sertést előhűtés nélkül helyezik a hűtőkamrába), akkor az árajánlatmintában szereplő adott belső levegőtérfogatnál eggyel nagyobb légtérfogathoz tartozó gépészetet kell kiválasztani (a hűtőkamraméret változatlan, de a gépészet mérete: elpárologtató (=”hőcserélő”), aggregát az egy hűtőkamramérettel nagyobb méretnek megfelelő gépészet).
- Mélyhűtőtartomány (t < 0 °C): az áru gyakran a tartani kívánt hőmérsékleten érkezik meg, így lehűléshez szükséges többlethűtési hőterhelés nincs.
A hűtési hőterhelés számításánál figyelembe kell venni, hogy a betárolt áru hőmérséklete amennyiben magasabb, mint a tartani kívánt belső léghőmérséklet, úgy a betárolást követően lehűlésből adódó többlethűtési hőterheléssel kell számolni. Ehhez jön még hozzá a hőntartáshoz szükséges, a hűtőkamra falán át a külső környezetből, a hőmérséklet-különbség következtében kialakuló konvektív hőnyereség.
A hűtőkamra méretezése során figyelembe vesszük, hogy gyakori, hogy a hűtőkamraajtó nyitásakor a hőveszteség nagymértékben megnő, a hőmérséklet ugrásszerűen megemelkedik. A hűtött áru állagvédelme érdekében érdemes azt a többlethőterhelést figyelembe venni a méretezéskor, annak érdekében, hogy az áru ne melegedjen fel.
Hőmérsékletszint alapján megkülönböztetünk:
- Normál hűtőkamrát: a belső léghőmérséklet (t) (0) – (12) [°C]
- Mélyhűtő kamrát: a belső léghőmérséklet (t): (-18) – (0) [°C]
Mélyhűtő hűtőkamrák esetében az ajtó nyitás-csukás ritkábban fordul elő, így az ennek következtében kialakuló infiltrációs hőnyereség mértéke viszonylag alacsony, így a 100 W/m3 fajlagos konvektív hőnyereséggel elegendő végezni a méretezést.
Normál hűtési tartományban (t > 0 °C) 200 W/m3 fajlagos konvektív hőnyereséggel érdemes végezni a méretezést. Ennek az oka, hogy az ilyen hőfokú hűtőkamrákban az áru ki- és betárolása miatt az ajtó gyakori nyitására megnő az infiltrációs hőnyereség.
Magasabb hűtési tartományban (t > 10 °C), klímatartományban a kondenzáció mértéke lecsökken, nincs jegesedés, így olvasztási ciklus sem következik be. Ennek megfelelően 50 W/m3 fajlagos konvektív hőnyereséggel elegendő végezni a méretezést.
Ha a hűtőkamra kültérben van, vastagabb panelből kell gyártatni és árnyékolást kell előírni, melynek kivitelezése (pl. Lindab-lemezt helyeznek a hűtőkamra fölé, négy ponton oszloppal alátámasztva) a Megrendelő feladata.
- Hűtőkamraméretek:
1. ábra Hűtőkamra gyártásához szükséges méretek
A falvastagság (oldalfal, tető, padló vastagsága) a gyártó standard méretei alapján az alábbiak:
Amennyiben a hűtőkamra beltérben kerül elhelyezésre:
- Normál hűtési tartomány esetén: 70 mm
- Mélyhűtőtartományban: 100 mm
Amennyiben a hűtőkamra kültérben kerül elhelyezésre:
- Normál hűtési tartomány esetén: 100 mm
- Mélyhűtőtartományban: 200 mm
A hűtőkamra teteje:
A tető magassága a gyártó általi standard méretek alapján 2300 mm belmagasságú. A hűtőkamra felett azonban 10 cm kell, hogy legyen a mennyezet és a tető közötti távolság, mert ellenkező esetben nem lehet beilleszteni a tetőt. Amennyiben a helyiség belmagassága kisebb, mint 2300 mm, akkor a hűtőkamra belmagasságát lehet csökkenteni, melyet a gyártóval le kell egyeztetni. A hátránya az alacsony belmagasságú hűtőkamráknak, hogy kényelmetlenebb bepakolni az árut.
